Egy peres ügy kálváriája az ügyvéd hibájából

2012. novemberében felperesi beavatkozóként megbízást adtam Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd úrnak arra, hogy jogi képviseletemet lássa el a Fővárosi Törvényszéken folyó másodfokú eljárásban. A megbízást az ügyvéd úr irodájában írtam alá, átadva az elsőfokú ítéletet. A megbízást az ügyvéd úr elfogadta és azt a Fővárosi Törvényszéknek megküldte.

Ezt követően :

-       7 alkalommal küldtem neki emailben az üggyel kapcsolatos észrevételeimet, valamint az üggyel kapcsolatos iratokat. Ezekre soha nem reagált, a per során nem használta fel, még a keresetlevelet sem küldte meg a bíróságnak, azt én készítettem el,

-       az ügyvéd úr egyetlen tárgyaláson sem vett részt,

-       az ügyvéd úr a megbízólevélen kívül az ítélet kihirdetéséig egyetlen beadványt sem küldött a bíróságnak, még a fellebbezés kiegészítését sem,

-       az ügyvéd úr egyetlen alkalommal sem tájékoztatott a bíróságról kapott iratokról, (kivéve egy tárgyalási jegyzőkönyvet)

-       az ügyvéd úr egyetlen alkalommal sem tájékoztatott az ügy állásáról, és egyetlen alkalommal sem adott javaslatot a továbbiakra vonatkozóan,

-       a bírósági ítéletet csak 27 nappal a postai kézbesítése után külön kérésemre küldte meg részemre, emailben, minden megjegyzés nélkül, ezzel megakadályozta a javítási és a felülvizsgálati kérelem beadását.

Mindezzel az ügyvéd a jogszabályban és az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegte és jelentős anyagi kárt okozott, mert egyrészt jelentősen hozzájárult a per részbeni eredménytelenségéhez, másrészt ellehetetlenítette a felülvizsgálati kérelem beadását.

Mindezek alapján 2015. április 22-én Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd ellen panaszt terjesztettem elő, amely alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.

A fegyelmi eljárás során a panaszban tett állításaimat iratokkal igazoltam. A Fegyelmi Tanács által megtartott 2 tárgyaláson tanúként hallgattak meg,

A Fegyelmi Tanács 2018. november 8-án hozta meg végleges, jogerős határozatát, amely szerint a fegyelmi eljárást megszüntette, mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.

Az általam becsatolt bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az ügyvéd úr részben szándékosan, részben gondatlan magatartásával megszegte az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában meghatározott kötelességét. Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács a bizonyítékaimat figyelmen kívül hagyva és az ügyvéd úr semmivel sem bizonyított védekezését elfogadva a panaszomban megjelölt problémákat az én hibámul rótta fel. A Tanács bizonyítottnak vette az ügyvéd úr védekezésében elmondottakat, azonban erre vonatkozó egyetlen bizonyítékot sem jelölt meg. Ezzel szemben az általam becsatolt bizonyítékok szóba sem kerülnek a határozatban.

Az ügyvéd urat olyan fegyelmi határozat mentette fel, amelynek egyetlen állítása sem igaz, és ezzel a fegyelmi tanács is tisztában volt!

Néhány konkrétum, a teljesség nélkül:

1.

A határozat szerint az én magatartásom miatt nem álltak az ügyvéd rendelkezésére az ügy iratai, amit többszöri, telefonos megkeresésben közölt kérésre sem voltam hajlandó átadni, az ügy érdemi megismerése nélkül pedig nem tudott a bíróság felé érdemi nyilatkozatot tenni. Ezzel szemben a Fegyelmi Tanács rendelkezésére állt az az írásos bizonyíték, hogy a megbízást követő napon, 2012. november 17-én 10:50-kor 7db, a perrel kapcsolatos iratot küldtem meg az ügyvédnek. Azt a bizonyítékot is csatoltam, hogy még további 4 esetben küldtem az ügyvéd úrnak írásban információt, hogy a tárgyalásra megfelelően fel tudjon készülni. (2013. január 4, 10:13, 2013. március 23, 10:33, 2013. június 4, 15:45, 2014. április 20, 9:21.) Ezeket az iratokat a megállapodásunknak megfelelően emailben küldtem. Valótlan az az állítás is, hogy az ügyvéd úr többször beszélt velem telefonon, mivel abban az időben nem is volt telefonom, és később sem beszéltünk egyetlen egyszer sem telefonon. Érdekes az is, hogy az ügyvéd úr a tárgyaláson azt állította, hogy azért nem kapta meg az általam küldött emaileket, mert más elektronikus címet használt. A tanácsvezetőnek arra a kérdésére, hogy akkor miért az általam ismert cím szerepel a honlapján és a részemre adott névjegykártyán, nem tudott válaszolni.

2,

A határozat szerint bizonyítást nyert az a tény, hogy az ügyvéd megjelent a 2013. július 13-i, első tárgyaláson az én kérésem ellenére, azonban a tárgyalás előtt az ellenfél jogi képviselőjével történt beszélgetés után eltávozott, mert az közölte vele, hogy elmarad a tárgyalás. (Előzőleg azt állította az ügyvéd úr, hogy ott volt a tárgyaláson, és ott érdemi nyilatkozatot tett.) A határozat nem jelöli meg ezt a teljesen valótlan tényállítást alátámasztó bizonyítékot. (Az a tényállítás már önmagában komolytalan, hogy a tárgyalás előtt az ellenfél jogi képviselőjével történt beszélgetés után elmegy úgy, hogy az ott lévő ügyfelével nem veszi fel a kapcsolatot.) A bírósági tárgyalási jegyzőkönyv egyértelműen bizonyítja, hogy az ügyvéd úr a tárgyaláson nem vett részt, valamint azt is, hogy az ellenfél jogi képviselője a tárgyalás előtt nem tudhatott a tárgyalás elhalasztásáról, mivel az azt megalapozó felperesi beadványt a tárgyaláson kapta meg.  Mindezekkel összefüggésben kijelentem, hogy a tárgyalás előtt fél órával már az előtérben voltam, ahol az ügyvéd urat nem láttam, és az ellenfél jogi képviselője csak a tárgyalás előtt 5 perccel érkezett meg.

3,

A határozat szerint az ügyvéd a jogerős ítéletet 2014. június 23-án vette át, és azt június 24-én 13.51-kor email útján küldte el a részemre. A Tanács rendelkezésére állt az ezzel kapcsolatos levelezés, amely bizonyítja, hogy csak 27 nappal később, július 21-én a felszólításom után küldte meg, és sem azt nem jelölte meg, hogy az ítéletet mikor vette át, sem javaslatot nem adott a továbbiakra vonatkozóan.

4,

A határozat számos esetben saját magával is ellentmond. Pl. a 2. oldalon az szerepel, hogy mivel nem adtam át az iratokat az ügyvédnek, megpróbálta felvenni velem a kapcsolatot, de sikertelenül. A 3. oldalon ugyanerről  az áll, hogy több alkalommal tájékoztatott telefonon arról, hogy az iratok nélkül nem tud érdemi nyilatkozatot tenni.

MI ÁLLHAT A HÁTTÉRBEN?

Vajon ki lehet az a Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd, akinek a megmentése érdekében a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa majdnem 4 évnyi vizsgálat után hajlandó csalni is, és sem az írásos bizonyítékokat, sem a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakat nem veszi figyelembe. Sőt, még az ügyvéd úr egymásnak ellentmondó, semmivel sem bizonyított  nyilatkozatai közül is azt fogadta el, ami a számára legkedvezőbb volt. 

Panaszosként már csak a jogerős határozatot kaptam meg, így lehetőségem sincs a fellebbezésre. Az új PTK szerint pedig a határozatot a bíróságon sem támadhatom meg.

Megjegyzések:

a, az ügy bizonyító iratait a blog következő oldalaira feltöltöm,

b, a fegyelmi határozat még azt is lehetetlenné teszi, hogy az ügyvéddel szemben kártérítési igénnyel lépjek fel.

c, mindezek ellenére meglepődve vettem észre, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara egy évvel ezelőtt bevonta az ügyvéd igazolványát  (az ügyvéd honlapja változatlanul működik).